Gólyatábor 2025

2025. augusztus 31.
Meridián

Nyarunk legváltozatosabb és legélvezetesebb pár napját tölthettük Zamárdiban, az Api gólyatáborában.

Általában a felvételi tanulással teli hónapjai és az idegesen a szóbelire készülő hetei után a diákok semmit sem várnak jobban, mint a gólyatábort.

Ez az idei gólyákkal sem alakult másképp. Már április végén beállítottuk a visszaszámlálót, napról napra lecsekkoltuk, hátha már holnap mehetünk Zamárdiba, míg egyszer csak tényleg össze kellett pakolni a bőröndjeinket (és kisietni az állomásra 20 perccel a kijelölt időpontnál korábban, mert mindenki rettegett, hogy esetleg ott marad a pályaudvaron…).

Viszonylag korán meg is érkeztünk a táborhelyre. Aki jár ottalvós táborokba, tudhatja, hogy néhány naponta szokták ellenőrizni a szobák tisztaságát. Na, itt amint bemehettünk a házunkba, egy papír fogadott minket. Olvashattuk rajta, milyen patikarendet is kell tartani. Ezt először nem vettük komolyan, de az ifik elmondták, hogy a függönynek tényleg centire középen kell lennie – nincs mese, különben nem kapunk csokit.

Gólyatábor 2025

Nem sokkal dél után lementünk a strandra, ahol ismerkedős játékokat játszottunk, megtanultuk a koreót – amit a következő napokon is eltáncoltunk minden program elején –, az Apáczai-himnuszt, illetve két kisebb, mondóka-szerűséget. Ezekkel elűztük a rossz időt (és később a démonokat az egyik ifi megszállt testéből), a hekkeket pedig egészen Zamárdiig úsztattuk.

Késő délután vacsorára visszamentünk a parttól pár percre található táborhelyre, ahol megvacsoráztunk, és máris jött a következő program: a Csalóka.

Gólyatábor 2025

Az induló osztályok osztályfőnökei hamis történeteket találtak ki hét témában, nekünk pedig tippelnünk kellett, melyik az igazi. Olykor a legnehezebben elképzelhető történt meg valójában, máskor meg „túl egyértelműnek” tűnt a megoldás, így nagyon nehéz volt eltalálnunk.

Mielőtt nyugovóra tértünk volna, beszélgethettünk az ifivel, aki a mi szobánkhoz volt beosztva. Nagyon kedves és segítőkész volt (mint egyébként minden ifi), sok érdekességet mesélt az iskoláról, ám arról is szót ejtett, hogy másnap az igencsak megerőltető sportverseny kerül megrendezésre. Így gyorsan igyekeztünk elaludni, nehogy álmosan kelljen kiállnunk a másik osztály ellen, joggal kántálhassuk tovább: „Ások az ászok!”

Gólyatábor 2025

Szerda reggel, két perccel az ágyból kikászálódásunk után már futottuk is az ígért köröket a házak körül, bár az inkább hasonlított lassított lajhárversenyre, mint fürge gyerekek reggeli bemelegítésére – olyan álmosak voltunk. Végül természetesen ez a program is kafa volt, hiszen eltáncoltuk – többé-kevésbé ébren – azt, amit még előző nap tanultunk. Majd a gombgyárban igen szorgosan dolgozhattunk Bélaként (ugrálós bemelegítés: „Béla vagyok, Béla vagyok, egy gombgyárban dolgozom…”), ami biztosan mindenkit felpörgetett.

Korábban említettem, milyen tisztaságot kellett teremteni a szobaszemle idejére. Arra a reggeli bemelegítés és a reggeli között volt időnk, így nagyon sietni kellett, de minden nap egész jól szerepeltünk – és állítólag a három éjszaka alatt még fejlődtünk is.

10 óra körül lementünk a strandra, ahol az ifik már előkészítették a verseny állomásait. Kb. két órán keresztül zajlott, de egyáltalán nem voltak benne strapás feladatok, inkább frappáns, csapatépítő kihívásokat szerveztek nekünk. A rekkenő hőséget is számításba vették: volt egy olyan állomás, ahol vízibombákat kellett passzolgatnunk egymás között – ha valaki elrontotta, felfrissülhetett kicsit! Legtöbbünk kedvenc állomása azonban az F1-es volt, ahol négy osztálytárs futott körbe egy pályán egy „pilótával” a vállukon, majd – pont mint az igazi versenyben – kereket is cseréltek egyszer.

Gólyatábor 2025

Ebéd után volt egy kis szabadidőnk, majd elkezdődött a nap másik nagy programja, a Show-hajtás, ami majdnem mindenkinek a tábor fénypontja volt. A háromórás verseny során A és B számos kihívásban mérték össze tudásukat és leleményességüket. De „A és B” alatt nem csupán az osztályt értem, hiszen nemcsak a gyerekekre, hanem az osztályfőnökökre is várt jó pár feladat, például pelenkázni és etetni valamelyik gólyát. Kissé elfogultan bár, de nekem a kedvenc részem az volt, amikor egy fiút és egy lányt elküldtek, hogy öltöztessék fel egymást az ellenkező nemnek, majd adják elő, hogy együtt vannak. Sajnos, mivel tíz percig elmentünk készülődni, mi lemaradtunk más vicces dolgokról, de megérte. Mindenki ujjongott a közönségben, amikor meglátták a két fiút koktélruhában, bikiniben, a lányokat pedig melegítőnadrágban és ingben.

Másnap reggel rájöttünk, a futás és bemelegítés nem a sportversenyre való felkészülés volt csupán… A meleg paplan alól seperc alatt kint találtuk magunkat, évfolyamtársainkat előzgetve a házak körül. Szemle, reggeli, majd kezdődött is az ismerkedés a leendő tanárainkkal, az iskolai pluszprogramokkal, lehetőségekkel, illetve az igazgató úrral és helyetteseivel.

Gólyatábor 2025

Csütörtök döntő részét azonban a tábor elején belengetett előadások rendezésével és próbálásával töltöttük, miután előző este megírtuk a forgatókönyvet.

Mind a négy osztály, a 7.C, 7.D, 9.A és 9.B tízperces „bemutatkozása” remekül sikerült, később jutalmazták őket például a poénjaikért, mozgásukért és történetükért. Ebben az egész színdarabos játékban az volt a pláne, hogy mindenki ugyanazzal a címmel dolgozott, de teljesen máshogy közelítette meg azt: voltak, akik sztereotípiákról beszéltek (9.B), mások egy „Hatszögletű Kerek Erdőt” kerestek, majd rájöttek, nem az számít, hol vagy, hanem hogy kivel (7.D). Aztán nagy váltás a másik osztályban: a kegyetlen, ám komikus maffiatörténet (9.A). Végül, de nem utolsósorban voltak, akik azt álmodták, hogy ők a „maffia gang” részei (9.B).

Gólyatábor 2025

Vacsora előtt az ifik szerveztek nekünk programokat, megint állomásos, forgós rendszerben. Röplabdáztunk, tanulási technikákról beszélgettünk, újraélesztést gyakoroltunk. Az utóbbira nem számítottunk a táborban, de szerintem nagyon hasznos és érdekes volt. Ajánlom mindenkinek a szakkört – egyébként ugyanazok szervezésében, mint akik itt tartották ezt az egy órát –, ahol bővebben beszélnek arról, mit is kell tenni vészhelyzet esetén.

A napot egy jó hosszú diszkóbulival zártuk, ahogy az addigiakat is. Táncoltunk, ugráltunk, sikítottunk, kiabáltuk a dalszövegeket, bár ekkorra már mindenkinek sajgott a vádlija és kapart a torka az előző buliktól.

(Egyébként ennek a napnak az elején felébresztettek és kiküldtek csillagot keresni, de ezt csakazértsem írom bele úgy, mint a többit, mert utána reggel megpróbálták velünk megetetni, hogy mindenki csak hallucinált. Amúgy klassz volt, lehetett volna egy kicsit hosszabb… a hallucináció…)

Gólyatábor 2025

Az utolsó nap reggelén lezajlott a szokásos rutin, majd eredményhirdetést tartottak. Végül 14.45 körül elhagytuk Zamárdit, és nem sokkal később könnyes búcsút vettünk egymástól az állomáson.

Sokunknak annyira tetszett a tábor, hogy mindenképpen vissza szeretnénk menni ifiként jövő évben.

A cikk megírásához kértem gólyatársaimat, írják le véleményüket az együtt töltött napokról. Itt van az üzenetekből pár:

„Nagy csapatépítő hatása volt. Legfunabb tábor a nyáron!”

„Jó volt a buli esténként, meg a focipályán jókat beszélgettünk. Egyébként sok jó programot találtak ki.”

„A programok remekek voltak, a kaja lehetett volna jobb, azon kívül az ifik rendesek és segítőkészek voltak. Shoutout to Levi.”

„Barni nagyon jófej, a legjobb ifi a világon, a szobaifik nagyon aranyosak, a tábor is jó.”

„Nekem tetszett, mondjuk amint megláttam az osztályom, tudtam, hogy a gt-ben valamikor lesz démonűzés/időzés.”

Teljes szívvel ajánlom mindenkinek az Api gólyatáborát!

Dorozsmai Blanka