Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


2008:tortenelem:toeri_9._tetel

A felvilágosult abszolutizmus rendszere Magyarországon

Felvilágosult abszolutizmus:
Közép és kelet Európa monarchiáiban alakult ki. Lényege hogy az uralkodó és tanácsadói gazdasági, társadalmi és politikai reformokat vezetnek be a modernizáció érdekében. Felhasználják a felvilágosodás tudományos, gazdasági és jogi eredményeit, de ezt az uralkodó felülről, abszolutista módon akarja végrehajtani, tehát a feudalizmus korszerűsítése, a lényeg megváltoztatása nélkül.
Bevezetésenek oka: az uralkodók nagyhatalmi szerepre törtek, ehhez erős gazdaság kell.
Megvalósítás:

  • jobbágyok védelme az adóalap miatt
  • a nemesség megadóztatása
  • ipar támogatása (védővámok, adókedvezmények)
  • infrastruktúra fejlesztése (utak, csatornák)
  • vallási tolerancia
  • oktatás és egészségügy támogatása
  • kameralizmus (gazdaság)

Felvilágosult abszolutizmus Európában

  • Poroszország: I. Frigyes, I. Frigyes Vilmos és II. Nagy Frigyes uralkodása alatt
    • közigazgatási reformok, hivatalok, adórendszer
    • manufaktúrák
    • egyetemek, akadémia, árvaházak, szóval minden ami kell…
  • Oroszország: I.Nagy Péter és II. Katalin uralkodása alatt
    • merkantilizmus, kormányzati reformok
    • hadseregreform
    • egészségügy, oktatás fejlesztése
  • Lengyelország: nemesi köztársaság alakul ki, mindenkinek van vétójoga, szóval nagy anarchia alakul ki…

Mária Terézia reformjai

III. Károly lánya. Mivel nincs fiúörökös, megalkotják a Pragmatica sanctiot, így Mária Terézia lehet uralkodó. Sokan nem ismerik el, így örökösödési háború tör ki, melyet megnyer a magyarok segítségével (Vitam et sanguinem ), bár Sziléziát elveszti (a 7 éves háborúban megpróbálja visszaszerezni, sikertelenül…)
Reformjai:

  • Közigazgatási: (Kaunitz dolgozta ki)
    • államtanács, szakszerű ügyintézés
    • magyar támogatói: Pálffy Miklós kancellár, Festetits Pál, Kollár Ádám
  • Gazdasági: merkantilista gazdaságpolitika
    • Vámrendelet: kettős vámrendszer (külső: birodalom, belső: magyar királyság körül)
      • A magyar élelmiszerek vámja a belsőn alacsony,a külsőn magas
      • a kívülről érkező iparcikkek külső vámja alacsony, de a belső magas, a cél, hogy az élelmiszer és a nyersanyag a birodalomban maradjon, és hogy ne legyen versenytársa a cseh és osztrák iparnak a birodalomban
  • Jobbágyrendelem (Urbérium) 1767
    • Úrbér: a jobbágy földesúr felé való szolgálatai
    • az egyházi adó és az állami adó mellett rögzíti a jobbágy úrbéri terheit és egységesíti
      • kilenced, és 1 Ft fejadó
      • a robot heti 1nap igás, vagy két nap gyalog
      • jobbágytelkek nagysága 16-46 hold
      • nincs röghözkötöttség

→ törvényes helyzetet teremt a földesúr és a jobbágy között, csökken az önkényeskedés, védi az adóalapot.

II. József reformjai

„Mindent a népért de semmit a nép által”- alapon kormányzott, nem hívta össze az országgyűlést. Kalapos királynak is nevezik, mert nem koronáztatta meg magát magyar királlyá. Rendeletekkel kormányzott, 10 év alatt kb 6000-et adott ki.

  • Egyházpolitika
    • Placitum Regnum: uralkodói engedélyhez köti a pápai bullák kiadását
    • zsidók letelepedési és művelődési joga
    • Türelmi Rendelet (1781) biztosítja a nem katolikusok vallásgyakorlási jogát és hivatalviselését
    • feloszlatta a nem hasznos munkát végző apáca és szerzetesrendeket (VI. Pius pápa Bécsbe megy - fordított Canossa-járás)
  • Kormányzati reformok:
    • az országot 10 kerületre osztja, élükön biztosok
    • összevonta az országos főhivatalokat
    • megyei szinten szétválasztja a bíráskodást és a közigazgatást
    • úriszék- jobbágyok egymás közti ügyeire korlátozza
  • Nyelvrendelet (1785) - német a kötelező nyelv, Magyarországnak ez nem tetszett - nemzeti öntudatra ébredés
  • Népszámlálás - előkészíti a nemesek adóztatását
  • Jobbágyrendelet
    • előzménye: 1784-ben Erdélyben román parasztfelkelés
    • tartalma: megtiltja a jobbágy szót használatát, védi a jobbágytelket, szabad költözés és pályaválasztás
  • Támogatói: protestánsok és az értelmiség (jozefinisták)
  • Ellenzői: katolikus egyház, nemesség

Nagy lett a belső ellenállás, aztán 1788-ban hadjáratot indít a török ellen,ahol nagy veszteségeket szenvedünk, szóval már a parasztság is ellene fordul. Végül már a magyarság tárgyal a parasztokkal a trónfosztásról.
1790-ben, halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve a türelmi és a jobbágyrendeletet. Ezt nevezzük nevezetes tollvonásnak.

Készült barátnőm által kidolgozott tétel után, köszönjük neki :-) Edit

2008/tortenelem/toeri_9._tetel.txt · Utolsó módosítás: 2008-06-17 09:47 szerkesztette: 08amdaa