A felvilágosult abszolutizmus rendszere Magyarországon

Felvilágosult abszolutizmus:
Közép és kelet Európa monarchiáiban alakult ki. Lényege hogy az uralkodó és tanácsadói gazdasági, társadalmi és politikai reformokat vezetnek be a modernizáció érdekében. Felhasználják a felvilágosodás tudományos, gazdasági és jogi eredményeit, de ezt az uralkodó felülről, abszolutista módon akarja végrehajtani, tehát a feudalizmus korszerűsítése, a lényeg megváltoztatása nélkül.
Bevezetésenek oka: az uralkodók nagyhatalmi szerepre törtek, ehhez erős gazdaság kell.
Megvalósítás:

• jobbágyok védelme az adóalap miatt
• a nemesség megadóztatása
• ipar támogatása (védővámok, adókedvezmények)
• infrastruktúra fejlesztése (utak, csatornák)
• vallási tolerancia
• oktatás és egészségügy támogatása
• kameralizmus (gazdaság)
  

• Poroszország: I. Frigyes, I. Frigyes Vilmos és II. Nagy Frigyes uralkodása alatt
  • közigazgatási reformok, hivatalok, adórendszer
  • manufaktúrák
  • egyetemek, akadémia, árvaházak, szóval minden ami kell…
• Oroszország: I.Nagy Péter és II. Katalin uralkodása alatt
  • merkantilizmus, kormányzati reformok
  • hadseregreform
  • egészségügy, oktatás fejlesztése
• Lengyelország: nemesi köztársaság alakul ki, mindenkinek van vétójoga, szóval nagy anarchia alakul ki…
  

III. Károly lánya. Mivel nincs fiúörökös, megalkotják a Pragmatica sanctiot, így Mária Terézia lehet uralkodó. Sokan nem ismerik el, így örökösödési háború tör ki, melyet megnyer a magyarok segítségével (Vitam et sanguinem ), bár Sziléziát elveszti (a 7 éves háborúban megpróbálja visszaszerezni, sikertelenül…)
Reformjai:

• Közigazgatási: (Kaunitz dolgozta ki)
  • államtanács, szakszerű ügyintézés
  • magyar támogatói: Pálffy Miklós kancellár, Festetits Pál, Kollár Ádám
• Gazdasági: merkantilista gazdaságpolitika
  • Vámrendelet: kettős vámrendszer (külső: birodalom, belső: magyar királyság körül)
    • A magyar élelmiszerek vámja a belsőn alacsony,a külsőn magas
    • a kívülről érkező iparcikkek külső vámja alacsony, de a belső magas, a cél, hogy az élelmiszer és a nyersanyag a birodalomban maradjon, és hogy ne legyen versenytársa a cseh és osztrák iparnak a birodalomban
• Jobbágyrendelem (Urbérium) 1767
  • Úrbér: a jobbágy földesúr felé való szolgálatai
  • az egyházi adó és az állami adó mellett rögzíti a jobbágy úrbéri terheit és egységesíti
    • kilenced, és 1 Ft fejadó
    • a robot heti 1nap igás, vagy két nap gyalog
    • jobbágytelkek nagysága 16-46 hold
    • nincs röghözkötöttség

→ törvényes helyzetet teremt a földesúr és a jobbágy között, csökken az önkényeskedés, védi az adóalapot.

„Mindent a népért de semmit a nép által”- alapon kormányzott, nem hívta össze az országgyűlést. Kalapos királynak is nevezik, mert nem koronáztatta meg magát magyar királlyá. Rendeletekkel kormányzott, 10 év alatt kb 6000-et adott ki.

• Egyházpolitika
  • Placitum Regnum: uralkodói engedélyhez köti a pápai bullák kiadását
  • zsidók letelepedési és művelődési joga
  • Türelmi Rendelet (1781) biztosítja a nem katolikusok vallásgyakorlási jogát és hivatalviselését
  • feloszlatta a nem hasznos munkát végző apáca és szerzetesrendeket (VI. Pius pápa Bécsbe megy - fordított Canossa-járás)
• Kormányzati reformok:
  • az országot 10 kerületre osztja, élükön biztosok
  • összevonta az országos főhivatalokat
  • megyei szinten szétválasztja a bíráskodást és a közigazgatást
  • úriszék- jobbágyok egymás közti ügyeire korlátozza
• Nyelvrendelet (1785) - német a kötelező nyelv, Magyarországnak ez nem tetszett - nemzeti öntudatra ébredés
• Népszámlálás - előkészíti a nemesek adóztatását
• Jobbágyrendelet
  • előzménye: 1784-ben Erdélyben román parasztfelkelés
  • tartalma: megtiltja a jobbágy szót használatát, védi a jobbágytelket, szabad költözés és pályaválasztás
• Támogatói: protestánsok és az értelmiség (jozefinisták)
• Ellenzői: katolikus egyház, nemesség

Nagy lett a belső ellenállás, aztán 1788-ban hadjáratot indít a török ellen,ahol nagy veszteségeket szenvedünk, szóval már a parasztság is ellene fordul. Végül már a magyarság tárgyal a parasztokkal a trónfosztásról.
1790-ben, halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve a türelmi és a jobbágyrendeletet. Ezt nevezzük nevezetes tollvonásnak.

Készült barátnőm által kidolgozott tétel után, köszönjük neki Edit