Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


2008:tortenelem:toeri_12._tetel

12. tétel: Mutassa be a reformkor törekvéseit!

Széchenyi István (1791-1860) élete:

Apja Széchényi Ferenc. Fiatal korában Széchenyi sokat utazott, főleg Angliában járt, ott vette észre hogy Magyarország elmaradott. 1830-ban megírta Hitel című munkáját ( mivel egy bécsi bank nem akart neki kölcsönt adni, az ősiség elvére hivatkozva), 1831-ban publikálja a Világot, 1833-ban pedig a Stádiumot.

Gyakorlati újításai:

Wesselényivel elíndítja Magyarországon a lóversenyeket (első hivatalos Pesten volt, 1827 június4-én), ezt Wesselényi lova, Alborák nyerte. 1827-től üzemel a Kaszinó is. 1831-1835 között hajózhatóvá tette a Vaskaput. 1835-től üzemel a hajógyár az Óbudai-szigeten. Elérte, hogy 1839-től csak vastestű hajókat gyártottak, így megindult a gőzhajózás, 1836-tól már a Balatonon is. Gőzzel hajtott hengermalmok vannak Sopronban (1836-tól) és Pesten (1841-től). 1840-ben Sopron mellé szederfákat hozatott, itt megindult a selyemhernyó tenyésztés (Szederda). 1842 és 1849 között felépült a William T. Clark által tervezett Lánchíd. Adam Clarkot pedig megbízta az Alagút megépítésével, ez 1857-re készült el. Végül egy nem gyakorlati alkotás: 1825 nov. 3-án Felsőbüki Nagy Pál felszólalt a magyar nyelv ügyében, ennek hatására a legnagyobb magyar egy évi jövedelmét ajánlotta fel, többek közt ebből alakult meg az MTA.

Politikai nézetei:

Hitel című művében fejti ki nézeteit. Az ősiség (aviticitas),és a háramlási jog (birtok bírhatás joga) eltörlését támogatja. Törvény előtti egyenlőséget szeretett volna, és támogatta a közteherviselést. Szerinte fejleszteni kell az infrastruktúrát, vámokkal kell védeni a magyar ipart és meg kell szüntetni a céhrendszert és a jobbágyrendszert (önkéntes örökváltság). A magyar nyelvet akarta hivatalos nyelvnek. Széchenyit sokan támogatták, de támadták is, pl. Dessewffy József A Hitel c. munka taglalatja. A Hitelen kívül még 7 művet ír, pl. Világ (mint világosság), vagy Stádium (mint pálya, melyen haladnunk kell). Utóbbi művében 12 pontba foglalta össze gondolatait. Jól összefoglalja „hitvallását” a Hitel utolsó gondolata: „Sokan azt gondolják Magyarország volt. Én azt szeretem hinni:lesz”

Kossuth Lajos (1802-1894)

Monokon született, jogot tanult, Széchenyi naplójában azt írta róla, hogy „különtz”. Ő írja az Országgyűlési tudósításokat, majd a Pesti Hírlapot szerkeszti 1841 és 1844 között. Ebben az újságban átvette az angoloktól a vezércikket, a lapban népszerűvé tette a reform eszméket. Kezdetben kb. 60 előfizetője volt az újságnak, '44 végére már 5100-ra nőtt ez a szám.

Politikai programja:

A kötelező örökváltságot támogatta, állami támogatással. Egyetértett a közteherviseléssel, és népképviseleti országgyűlést akart. Szerinte is fontos az önálló magyar ipar megteremtése, ennek érdekében 1844 október 6-án létrehozza az ellenzékkel a Védegyletet. Megfogadják hogy 6 éven keresztül csak magyar terméket vásárolnak, ha lehet. Kb 20.000-en csatlakoztak az egylethez, melynek agitátora azaz igazgatója Kossuth, elnöke gróf Batthyány Kázmér, alelnöke pedig gróf Teleki László. Széchenyi a Védegylet megalakulására mondja: „Mit véd a Védegylet, ha még nincs is önálló ipar?”

Széchenyi és Kossuth vitája:

Széchenyi szerint Kossuth túl radikális, és megtépázza az Ausztriával való jó viszonyt, így az udvar majd kevésbé lesz vevő a reformokra. Széchenyi a felülről jövő reformokra épít, a birodalmon belül szeretne változást. Kossuth ezzel szemben gazdasági és politikai önállóságat akar, és minden rétegre épít, míg Széchenyi csak az arisztokráciára.
Széchenyi rossz szemmel nézte a Pesti Hírlapot, egyszerűen csak „borzadalmi lapknak” nevezi. El is indítja a Kelet népe című folyóiratot, melyben azt ecseteli hogy Kossuth „forradalmat szít”. Ebben a műben Széchenyi kb. a sajtószabadség ellen fordul. (Deák szerint a Kelet népe „védőbeszéd a terrorra”). Széchenyi emiatt eléggé elszigetelődöt.. :(

2008/tortenelem/toeri_12._tetel.txt · Utolsó módosítás: 2008-06-17 10:02 szerkesztette: 08amdaa