14. tétel-Kertész Imre: Sorstalanság

• zsidó származású
• őt is lágerbe vitték
• járt Auschwitzban és Buchenwaldban → életrajzi vonatkozások, ekkor ugyanannyi idős volt, mint a főszereplő (Köves Gyurka)

• 1960-1973-ig írta
• Magvető kiadó először visszautasította (nehézkes, keserű mondatok)
• tetralógia része lett volna (Sorstalanság, A kudarc, Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás)
• Németországból jelölték Nobel-díjra
• filmet készített belőle Koltai Lajos

• összetettebben közelít a témához, mint a többi lágerregény
• lágerregények pl.:
  • Uris: Exodus
  • Merle: Mesterségem a halál
  • Semprum: A nagy utazás
• szikár, érzelemmentes
• az értelmezés a végén szokatlan egy tipikus lágerregényhez képest
• a lágerregények általános kijelentéseivel nem ért egyet
  • szerinte nincs kollektív bűnösség
  • a zsidók sem teljesen ártatlanok
  • a szövetséges államokban, így Magyarországon is volt antiszemitizmus

• a táborok belső világát írja le
• összetettnek ábrázolja azt
• a konfliktusok forrásai a kívülálló számára apró dolgok: étel, büntetés → de nekik ez határozza meg az életüket a táborban
• klasszikus értelemben vett hősiesség nem jelenik meg
• a hősiesség apró gesztusokban nyilvánul meg, pl. Citrom Bandi és a lengyel ápoló gondoskodása
• a szolidaritás eltűnik: → önző érdekek szem előtt tartása
• a túlélésre törekednek
• elállatiasodnak, ösztönlények lesznek
• kiveszik az ésszerűség
• fontos az alkalmazkodás
• lépésenként fogadják be az új környezetük elemeit
• mindenki más, nincs tipikus lágertag
• sajátos hierarchia a rabok közt

• Köves Gyurkának nincsenek érzelmi kötődései → nincs, kit elveszítsen azzal, hogy koncentrációs táborba viszik
• ez alkalmassá teszi a túlélésre
• elején még nem jelent neki semmit, hogy zsidó
• érzelmileg buta, bár intelligenciaszintje valamivel jobb az átlagosnál
• a regény során kezd fontossá válni neki a zsidósága, pl. kezdi sajnálni, hogy nem tud héberül
• sok tapasztalattal lesz gazdagabb
• érettebben, árnyaltabban gondolkodik a végén, mint az elején
• a régebbi kényeskedéseket, szeszélyeket megbánja
• egy fordulópont: az akasztás
• az átérzőképessége viszont nem nagyon fejlődik
• az eseményeket túléli, de nem igazán éli bele magát
• az eseményeket utólag képes elemezni

• a koncentrációs táborok szépségéről, boldogságáról ír → sokkoló: milyen akkor a boldogtalanság?
• sorstalanság-elmélet: ha az életpálya egy előre megírt sodródás, akkor nincs sorsunk
• ha nincs determinizmus, mi írjuk a sorsot, kezünkben a döntés
• „koldus és királyfi”: ha nem történt volna meg, milyen lenne?
• és más ember, ha hasonló helyzetbe kerül?
• 

• végig múlt időben ír
• de: „ma nem mentem iskolába” ↔ aznap
• mintha naplót írna
• gyerek stílusa, visszaemlékezés, spontánnak tűnő → darabos mondatok
• felnőtt-tudat + kamasz-tudat
• nem magyaráz meg sok dolgot utólag, a maga értetlenségében akarja meghagyni az egészet
• természetesebbnek tűnik az asszociációk miatt

• általában ezt az európai történelem mellékvágányaként kezelik
• Kertész szerint ez a kultúránk szerves része, abból fejlődött ki
• vállalni kell Auschwitzot, foglalkozni kell vele
• nincs kollektív bűnösség és ártatlanság, ld. fent
• nem írja meg azonnal, hogy meg tudja érteni, fel tudja dolgozni
• a kommunizmus értette meg vele a náci diktatúrát

• furcsa, darabos
• mintha felnőttektől átvett gondolatokat idézne a gyerek helytelenül?
• + ld. idősíkok, nézőpont
• németes mondatszerkesztés (germanizálás), halmozások (tulajdonképpen, egyébiránt, végül is…)

• elmozdul a tipikus lágerregény felé
• Kertész sok alaptudást feltételez, ezek a filmben jobban érthetőek, pl: kaddis
• a színek az idő teltével elmozdulnak a szürke felé

elég darabos és vázlatos lett, akinek van még ötlete vagy javítana rajta, egészítse ki/szerkessze