Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


2008:magyar:20._a_kepszeruseg_stiluseszkoezei

20. tétel - A képszerűség stíluseszközei

Képszerűség

Az irodalmi művek alapvető vonása, hogy a valóságot vizuális érzéki megjelenítés útján képszerűen tükrözik (szóképek, trópusok) A képszerűség célja:

  • Az egyik jelenség másikkal való magyarázása
  • Szemléletessé tétel
  • Érzelmi, hangulati hatás

Eszközei

Metafora

  • Két jel egymásra vonatkoztatásán alapul
  • Ez adódhat az elemek tartalmi, hangulati hasonlóságon, illetve egyezésen
  • Alkotói:
    • Azonosított (szokásos fogalmi megnevezés)
    • Azonosító (alkalmi képi sík)
  • Szerkezete szerint lehet:
    • Teljes metafora (mindkét elem jelen van)
    • Egytagú (az azonosító elemhez hozzá kell érteni az azonosítottat)
  • Stilisztikai értéke annál nagyobb, minél nagyobb a jelentésbeli távolság a képi és a fogalmi sík között

Megszemélyesítés

  • Olyan metafora, melyben a kifejezendő nem élőlény
  • A kifejező képi mozzanat élőlény cselekvésére, tulajdonságára utal

Hasonlat

  • Rendszerint három tagból áll:
    • Hasonlított (ez a fogalmi sík)
    • Hasonló (ez a képi sík)
    • Közös vonás (a kötőszó segíti a felismerését)

Metonímia

  • Két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati összefüggésen alapul, esetleg rész-egész felcserélésével

Szinesztézia

  • Különböző érzékterületek tudatos összekeverésén, összekapcsolásán alapul. lsd.: „lila dal”

Összetett költői képek

Allegória

  • Metaforából származó szókép.
  • Egy egész művön végigvitt, kifejtett metafora.

Szimbólum

  • Hagyományos jelentésben valamely gondolati tartalom, eszme, érzés jelképe, érzéki jele.
  • Egész gondolatsort, sejtelmes hangulatot, összetett érzelmeket kiváltó költői kép.

Kis segítség a vizuális típusoknak

Forrás

2008/magyar/20._a_kepszeruseg_stiluseszkoezei.txt · Utolsó módosítás: 2008-06-16 09:40 szerkesztette: 89.223.161.81